Folyamatosan kutatjuk, hogy a gyermekek kreativitását mi befolyásolja pozitívan. A kreatív foglalkozás akarva-akaratlan hatással van a gyermekek énfejlődésére, és természetesen arra, hogy milyen viszonyt alakítanak ki a környezetükkel, a világgal. Az alkotás öröme, az önkifejezés vágya, a művészi élmény megélése, átélése a gyermeki lét ugyanolyan velejárója, szükséglete, mint a felnőttkornak. Az élmény az önkifejezés vizualizációjának folyamatában segít felszínre kerülhetnek olyan gondolatok, érzések, élmények, amelyeket a gyermekek nem, vagy nehezen tudnak verbalizálni. A „művészeti” önkifejezés szorongásoldó folyamata segít az önbizalom megerősítésében, de a közösségen belüli kommunikáció megteremtésére is jó hatással bír. A foglalkozások gyakori velejárója a mesemondás, mesélés, zene, vagy egyéb élményszerű instrukció alkalmazása, amely tudatossággal bír az önkifejezés alkotói folyamatára. Ezt az önismeret gazdagodását jelentő folyamatot segítségül lehet hívni a gyermekek konfliktuskezeléséhez. A kreatív foglalkozásoknak nem a „művészképzés” a célja, sőt nem is feltétlen velejárója, lehetőség, de nem követelmény a tehetség jelenléte.